Vajon miért hívják így a blogom?
Elsősorban azért, mert egy motring fonalból rövid idő alatt, szerethető figura születik a kezeim közül.
Nem kell hozzá sok minden, csak egy adag jókedv, szeretet, egy jó minta, szép színű fonal és mehet a móka.
Mi köze van a Waldorf jellegű babának a horgoláshoz?
Elég sok. Vele kezdődött minden.
Amikor rábukkantam erre a babára, úgy éreztem, szeretném elkészíteni magamnak.
Elmentem egy tanfolyamra Aledihez, és ott, két nap alatt, elkészült életem első waldorf jellegű babája.
Ilyen lett:
A lány baba az én művem, a fiú a barátnőmé. |
A kész baba itt már cipőben és sok hajjal |
Valamikor régen, anyukám megtanított, de gyakorlás hiányában, elfelejtettem. Adél meghorgolta nekem másnapra, amit meg is köszöntem, de nagyon bántott, hogy elfelejtettem horgolni.
Amikor hazaértem, első dolgom az volt, hogy előbányásztam a fonalas kosaramból egy horgolótűt és egy kis maradék fonalat (na meg az internetet) és elkezdtem gyakorolni.
Hamarosan elkészült egy szép kis kalap, majd szandál a babának. Ettől nagyon boldog lettem.
Majd pár hét múlva felfedeztem egy újságot, amiből csodás kis lepkét készítettem.
Innen már nem volt vissza út, azóta csak horgolok és horgolok és horgolok.